Mivel az elmúlt napokban mindenki, de tényleg mindenki folyamatosan publikál, elhatároztam, hogy én nem, de a Hercegkisasszony addig nyalogatta az egómat, hogy muszáj lett. Két dolog van jelenleg, amiről hosszú és izgalmas biteken keresztül folyik folyamatosan a folyamat. (micsoda remek kis foly alliteráció!)
Az egyik fő csapásirány a TV2 Uri Geller –es rettenetesen gagyi televízió műsorszerű képződményének rommá fikázásából áll. Nem csodálom, mert ekkora szart már nagyon régen nem láttam, pedig.
A másik, és lényegesen fontosabb történet az, hogy a jelenlegi kormánykoalíció tagjai elküldik e rettenetes mértékben egymást a picsába, vagy csak némi mérsékelt hajtépés várható, és utána újra valamit csinálás is. Nos, én megpróbálom nem osztani az észt ebben a kérdésben, megtették ezt helyettem sokan. Csupán néhány sarokpontra hívnám fel a figyelmet, melyekre a későbbiekben figyelni érdemes, hogy aztán elmondhassam, én szóltam előre.
Tessenek figyelni Gábort, de vadul, mert fog ő még lóugrásban lépni. Ha nem is hajít öntöttvas kádat a csapattársaira, még simán szembeszaladhat velük.
Aztán itt van még Ibolya néni, meg az ő pártja, na onnan is lészen nagy meglepetés még. Nem tartom elrugaszkodott ötletnek egy MDF-es miniszter felbukkanását a térben és időben.
Viktor urunk kivár. Bölcsen és vágyakozva. Én is ezt csinálnám, hátha kialakul valami. Végül is nekem például motoros fűrész lett a jelem az oviban, de csak azért, mert az anyukám baromi csúnya fogkefét hímzett a törölközőmre. Ez lett, ez maradt.
Végszónak pedig. Eltöröltük a vizitdíjjal együtt Ágit is. De Ferenc és János nem ezen veszett össze. De akkor min?
hozzászólások