hungarian spaceboy

Jól vagyok. Csak épp enni, aludni és gondolkodni nem tudok. Na jó, akkor nem vagyok jól.Pedig harapom rendesen az európai gyógyszergyártás színe javát. Valami nem stimmel. Esti rövidzárlat, aztán hajnalig magzatpózban próbálkozás. Valami, majd szép ébredés, tele vágyakkal,…

Éppen túl az augusztusi könyvelésen, amikor:- Gyere menjünk, rúgjunk be és pingpongozzunk – mindezt felszólító módban, hogy ne maradjanak kétségeim.De aztán csak kávézni megyünk, mert ez a hétfő nem az lett, ami.A tegnapi nap legnagyobb lúzersége az volt, hogy megint…

Azért a nemalvásnak is megvannak a maga előnyei, bár azért ez ma reggel nem volt annyira egyértelmű. A Vé-ügynökkel eltöltött felejthetetlen beszélgetés hajnali kettőig tartott, de mindkettőnknek szüksége volt rá, főleg mert DW megint akkorát villantott, hogy simán leszakadt az…

A történelmi hűség kedvéért azért szögezzük le, szinte várható volt. DW a retekbe, és még hibátlan stílusban is, de konkrét leszarás. Mire felkapom a fejem, addigra közepesen bézs, (beige) köd, két nap műanyag nyomogatás és bottall piszkálás. Ötven üzenet, képek,…

Ajándékok, melyeket itt hely hiányában nincs módom felsorolni, idén tökéletesek voltak. Sőt várhatóan lesznek még, mert január első hetéig még folyamatosan és remélhetőleg sok minden.Amire számítok, hogy állandó tettestársam is meglep valamivel, különben miért lenne ilyen…

Aki külföldre megy, mintha a Marsra menne. Tudom, mennie kell, mert ott a helye, még ha pont rosszkor. Persze lehet, jobb így, hogy nem lesz itt, mert azt hiszem nekem ez lesz az utolsó. Valahogy érzem, valahogy tudom. Pedig nem kéne, most nem. Annyi tervem van, annyi tennivalóm vele.…

Régen hallottam már, nagyon szerettem. Ráadásnak pedig, ha szeretnétek, elmesélem, hogy miért is akarom abbahagyni ezt az egészet. Elmeséljem? Vagy csak Neked? Addig is napi zene nektek és magamnak.

...as the struggle continues. From face to face, from soul to soul.